DEPRESSZIÓ TÖRÖLVE

A cim jelentését a facebookos barátaim értik. Napok óta mocsok egy idő van, a tegnapi nap volt a csúcs.

Tegnapi és mai felvétel ugyanabból az ablakból.

Ez a 1OO %-os páratartalom olyan, mintha egy sötét, hideg akváriumban lenne az ember. Az összes izületem bedurrant.  Belegondoltam, ha ez két hónapig igy megy, nem fogom kibirni, átúszom az Óceánt, és hazaaaaaa, hazaaaaaaaa, mint ET.

Erre tessék! Ma reggel hétágra süt a nap, egyetlen felhő sem az égen. Dóri mondja, hogy az eddigi idő volt az abnormális, mivel itt a nyár az esős évszak, és ez a  rusnya idő a nyárra jellemző (jó, mi?) Télen leginkább gyönyörű napsütés van napközben, viszont korán sötétedik, és le is hűl a levegő éjszakára. Hát igy még talán kibirom valahogy.

Az ablakok igy néznek ki reggel, köszönhetően az egy rétegű üvegezésnek. Dupla üveget egyébként még sehol sem láttam. Talán a drága szállodákban lehet.

Rögtön kiszaladtam a géppel az udvarra, hátha nem tart sokáig.

Érik a citrom.
Természetesen a kedvem is jobb lett, reggel Manut jókedvűen vittük óvodába, és mivel ma Dórinak megint jelenése van az orvosánál, megbeszéltük vele, hogy én megyek érte, és velem lesz estig.

Hazafelé bementem a csirkéshez.

 Az utcai tábláján láttuk reggel, hogy valami  elképesztően olcsó ár van kiirva a csirkeszárnyra. 2 kiló 2O pesó, ami 65O Ft. Ilyen olcsó hússal még nem is találkoztam mostanában. (Csak halkan mondom, 5 évvel ezelőtt a marhahús volt ennyi.)

Kértem 2 kilót, bár kicsit csodálkoztam, hogy milyen fura alakja van. 

Hát itt igy néz ki 2 kiló csirkeszárny. De nem baj, jó kis paprikáscsirke lesz belőle. A combhoz viszont hozzávágják az alsó gerincet, tehát elvileg ezeknek a csirkéknek aprólékjuk nincs is. Itt a comb is akciós áron van. 3 kiló kerül 23OO Ft-ba, tehát kilója majdnem 8OO Ft. Múlt héten Dóri megkivánta a húslevest csirkemellből, átszaladtam a henteshez, egyetlen darabot vettem 15OO-ért. (A sárgarépa sem kutya, annak 6OO,- kilója, a hagymának szintén 6OO.)

A jó hangulatomat még fokozta, hogy a szemben lévő zöldséges leakciózta a banánt, 2 kilót adott 1O pesóért (33O,-Ft) 

Pár napig még ehető, de a puhábbakból akarok sütni ma egy banános sütit.

A jó időre tekintettel gyorsan hajat is mostam, aztán már fél egy  lett és indulni kellett Manuért az oviba.

Útközben fotózgattam a napos oldalt. Ez a város külső része, az óvodáig valamivel több, mint egy kilométer, dombról lefelé.

Ez egy olasz étterem és itt ezen a környéken az egyetlen pálmafa.

Na ez a velünk szomszédos régi villaépület,  amit most alakitanak át rendőrségnek (vagy csendőrségnek)

Egy húsbolt a 8-ból, ami ezen a rövid szakaszon található.

A rózsaszin épület közepén van egy PÁPRIKA felirat. Majd megkérdezem Dórit mit jelent, mert amikor paprikát kértem a zöldségesnél, nézett rám, mint  egy ufóra.

Ez az argentin Bagaméri. "Az elátkozott zöldséges" Dóri nevezte el igy. Egy hatalmas üzlet, két kisöreg vezeti, és iszonyat olcsók az árai. Fele annyi minden, mint a többi zöldségesnél. Ennek ellenére én vevőt még sosem láttam nála. Dóri meséli, hogy nagyon udvariasak, mindig kedvesen köszönnek, és ő megadta az esélyt nekik, nem is egyszer, hogy bizonyitsanak. Többször vásárolt náluk, de valami elképesztően szar árujuk van. Még ami kivülről szép is, belül szinte ehetetlen. Ezt nem tudom hogy csinálják.

Odaértem az ovihoz, Manu kicsit csodálkozott, de simán jött velem haza, a buszon jót bohóckodtunk, mert a sok kanyarban dülöngéltünk, és ez nagyon tetszett neki.

Itt várjuk  a buszt.

És az első sikerem!!!  Úgy látszik megértette, hogy a Mami doktorbácsinál van, a Papi dolgozik, és most be kell érnie a Nagyival. Simán megette az ebédet (igaz, hogy mesenézés közben)

Fogadásokat kötöttünk, hogy nekem nem fog elaludni ebéd után, mivel Dóri is úgy altatja, hogy melléfekszik, majd kioson. (vagy bealszik ő is)
Nem mondom, volt egy kis bőgés, hiszti, meg legalább fél óra kellett, mig elcsendesedett, de mondtam neki, hogy most aludni kell, a nagyi nem fekszik melléd, mert dolga van, itt leszek kint, és vigyázok rá. Még sokáig hüppögött, meg olyanokat mondott, hogy "Ooohhhh, noooo!" de ezt jó sokszor, aztán elcsendesedett. Magához szoritotta a Pimpáját (Dóri varrta neki) be is takarózott, és elaludt. 
Most még frászolok, mi lesz ha felébred, és nincs Mami, de majd csak túléljük.

ZAJLIK AZ ÉLET

Azt hiszem, hogy a közlekedéssel foglalkozó bejegyzés végén egy mondatban emlitettem, hogy "végre hazaértünk, az éppen belázasodó gyerekhez." Ez pont ma két hete volt. És még mindig nincs vége. Az első héten megpróbáltuk természetes módszerekkel kúrálni, lázcsillapitás, tea, sok folyadék, stb. A második héten Dóri átvitte a szemben lévő gyerekorvoshoz, hogy nézze meg. Belenézett a szájába, torkával semmi gond, a füle egy kicsit duzzadt volt, adott neki egy receptet, valami cseppek, azt szedje be.  Napközben jól elvolt, de éjszaka a sok váladék hátracsurgott, ettől kegyetlenül köhögött, semmit nem aludtunk, vele együtt. Aztán csütörtökön már kapkodott a füléhez is, újra lázas lett, úgy döntöttünk, hogy a város másik végén lévő egészségházba visszük. 

Ez egy ingyenes szolgáltatás, és még mindig közelebb van, mint az a kórház, ahova a biztositásuk alapján tartoznának.  A 2O méterre lévő orvossal egy külön szerződésük volt sokáig, havi 1OO pesó (3 ezer Ft) átalány ellenében bármikor mehettek, nem kellett átbumlizni a városon, és órákat várni a tömegben. De mivel Manu nem volt egy beteges gyerek, úgy döntöttek, hogy a másik lehetőséget választják, és nem átalányt fizetnek, hanem amikor beteg lesz, akkor 15O-et alkalmanként.  Hát ezt most felemelték 25O-re, ami közel 8 ezer Ft a pár perces torokba-és fülbenézésért.

Ezért, mikor nem használtak a fülbenézős doki cseppjei, felkerekedtünk, kocsiba a gyereket (gyerekkocsi) és hegyen-völgyön végigtoltuk a rendelőig. 
A központban, a főutcáról lefelé fordultunk a folyó felé. Közben szép kis villanegyeden vitt keresztül az út. 

A folyón túl van az egészségház. Ez egy olyan épület, ahol felnőttek, gyerekek, terhesek egy térben várják, hogy szólitsák őket a különböző rendelőkbe. Rengetegen. 

Ez lenne a rendelő 

Folyó jobbról..... 

Folyó balról,

Mivel számithattunk minimum 2 órás várakozásra, én otthagytam őket, hogy sétálok egyet a városban, közben bevásárolok, és hazamegyek, ők meg majd jönnek, ha végeztek.

Akkor most fotók jönnek a város egyetlen főutcájáról.

Ez a hatalmas épület hosszú évek óta ugyanigy áll. Egy cég épittette, sokan vásároltak lakásokat, többek között a vejem szülei is. Aztán menet közben elkezdett süllyedni az épület, és mivel lebontani már többe került volna, inkább igy hagyták.

Rengeteg ilyen kiülős kávéház, cukrászda, étterem van, a járdát félig elfoglalva

evit

Könyvesbolt kirakata. Ferenc pápa élete, Evita utolsó napja, Danielle Still legújabb bestsellere mellett egy érdekes név: Federico Andaházi. Utánanéztem a neten, ő egy argentin iró, apja Andaházi Rodolfó Béla magyar származású költő és pszichoanalitikus..

Gutaütés, hogy a legtöbb kirakatban nincsenek árak. Lehet be se mennének az emberek, ha lennének.

A városháza.

Két csöppség nagyon figyel valamit.

Innen rendőröket láttam kijönni. Lehet, hogy Rendőrség?

Játékterem, egész nap nyitva.

 qa

a

Dél van, jönnek ki az iskolából a gyerekek.

Középen az a kiscsizma 4O ezerből már az enyém lehetne. Ha tetszene.

Újabb kistemplom, azt hiszem ez kiállitóteremként működik.

Hát nem olyan, mint egy vadnyugati kisváros főutcája?

A villanydrótokon mindenütt vastagon az a bizonyos élősködő, ami a fákat is tönkreteszi. 

Dóri nem tudta megmondani, hogy a szilva, ami most terem mitől ezer Ft, a narancs meg 5-6OO. 

Na, ezen teljesen kiakadtam! Sok olyan üzlet van, ahol cukrozott gyümölcsöket lehet kapni, horror áron. De mindent az égvilágon lecukroznak, illetve aszalnak. Hogy ki az, aki most ősszel, amikor frisset is lehet kapni, ezeket veszi? Ráadásul a jobb oldalon lévő barna izé, az  kandirozott narancs akar lenni. Még annyi fáradságot se vettek , hogy gusztusosan csikokra vágják és úgy kandirozzák, hanem ahogy a fél narancsból kipréselték a levét, bedobták a cukorba. mindebből 1O deka 75O Ft ba kerül.

A lépcső tetején egy grafikai stúdió 

Ez a fickó kilépett a méregdrága cipősboltjából, és hanyagul elémvágta a cigarettacsikkjét. És még csodálkozott, hogy miért nézek rá olyan furcsán.

Ez a kedvenc boltom. Itt is rögtön odalépnek hozzám, hogy mit kérek, de ha mondom, illetve mutatom, hogy csak körülnéznék, békén hagynak. Itt legalább nem a pult mögött van az áru, és rá is van irva az ára. A legtöbb üzletben szigorúan a pult mögött van minden, és kérni kell.

Ezt csak a szivem fájditása végett fotóztam. Vettem egy ilyen meleg csizmát otthon a Dórinak. És otthon is hagytam! A Bakancsoson ezerről inditották, aztán úgy szaladtak utánam, hogy legalább ötszázért vegyem meg. (Tök új volt, de azért beledobtam a mosógépbe és kimostam.) Itt meg közel 2O ezer-be kerül. Egyébként megnéztem, ez is textilfelsős,, tehát ugyanolyan mosható.
 

Casinó. Több is van belőle, merthogy Cordobából ki vannak tiltva, ezért a környező kisvárosokba települtek.

Itt véget is ért a sétám, mert elérkeztem a Szupermarkethez, ahol vásárolni akartam. Dóri felirta mire van szükség, gondoltam, hogy mivel ugyis busszal fogok hazamenni, mindenből többet veszek, ne kelljen naponta jönni. A pénztárnál derült ki, hogy elszámoltam magam, 13O pesóm volt 14O helyett. Egy tejet visszatettem, de igy is csak 5,5O-em maradt, a busz pedig 6,5O lett volna. Igy aztán a sok cuccal a vállamon, dögmelegben, hullafáradtan, hegynek fölfelé 3 buszmegállót gyalogoltam. Illetve vonszoltam magam. Ahogy hazaértem az összes tartalék pénzemet beraktam a tárcámba, hogy többet ne érjen ilyen kellemetlen meglepetés.

De hogy mi került ezen a pár dolgon 4 ezer Ft-ba?????  (Tej, liszt, keksz, fél kiló darált hús, csokipuding, és egy karamellkrém.)

Dóri meg a gyerek szintén hullafáradtan órák múlva hazaestek, és mégsem úsztuk meg antibiotikum nélkül. Amit igy próbálunk meg belediktálni: