PELENKA ÜGYEK és környezetvédelem.

Elnézést mindenkitől, aki ennél érdekesebb bejegyzést várt, de ez a három hónapom nem igazán az utazási élményekről, nagy kalandokról szól. 
Az 5 és a 3 évvel ezelőtti argentin utamon sok szépet láttam, a gyerekek elvittek a környéken minden szép helyre, most nem is vágytam másra, csak unokázásra.

A pelenka pedig úgy kerül a képbe, hogy Dóri lányom már az első terhessége alatt elhatározta, hogy nem fog eldobható pelenkát használni. 

Merthogy  "A statisztikák szerint egyetlen gyermek 4-6 ezer pelenkát használ el szobatiszta koráig, azaz átlagosan 27 hónapos koráig. Ez közel egy tonnányi hulladékot jelent gyermekenként. Ennek a szeméthegynek a lebomlási ideje több mint száz év, valamint bomlásuk folyamán környezetkárosító anyagok keletkeznek. Ugyanakkor az eldobható pelenkák az előállításuk során is súlyosan terhelik a környezetet."

Ezért aztán körülnéztünk a babapiacon és felvásároltunk különböző tipusú, márkájú mosható nadrágpelenkákat és betéteket. Mivel én a saját három gyerekem után szinte mindent eltettem, természetesen volt még 3O-4O tetrapelenkám is, teljesen jó állapotban. 
Azt nem mondom, hogy nem vett néha eldobhatót is, orvoshoz, utazáshoz, de ez elhanyagolható mennyiség.

Amitől most ez az egész dolog érdekes lett számomra, a következő.  Akinek már volt pici babája, az tudja, hogy az anyatejes táplálástól a pelenka tartalma egy kikericssárga foltokat hagyó trutyi, és annak kimosása a hófehér tetrapelenkából igazán embertpróbáló feladat.
Az első napokban beállitottunk egy vödröt, hipós vizzel, mondván, hogy a mosógép az ötszöri öblitéssel ugyis kiveszi a maradék vegyszert. 
(Én annak idején úgy oldottam meg, hogy a gáztűzhelyen volt egy nagy fazék, amiben kifőztem a pelenkákat. Dehát ez 3O-4O évvel ezelőtt volt.)
Aztán a lányom elkezdte böngészni a netet, ahol sok olyan fórum van, ahol anyukák adnak egymásnak tanácsokat, és valaki azt irta, hogy az anyatejes, sárga foltokkal nem kell csinálni semmit, csak mosás után napon megszáritani. 
Nem akartuk elhinni. Kiteregettem a pelenkákat  a kötélre, közben imádkoztam, hogy  ne jöjjön arra senki, mert mit fog szólni ehhez a sok folthoz.  Sütötte a nap, fújta a szél, egy óra múlva tökéletesen hófehér, száraz pelusokat hajtogattunk. A foltok eltűntek!  

Egyfolytában ezen gondolkozom, hogy milyen  fizikai vagy kémiai folyamat  játszódhat le ilyenkor.

Ha már a környezetvédelemnél tartunk. Emlitettem már, hogy itt aztán nem spórolnak a nejlonzacskókkal. A szupermarketben a pénztáros mellett tornyokban áll, és szinte fajtánként másikba pakolja az árut. Van úgy, hogy 1O-12 zacskóval jövünk haza. 

Persze azért Dóri legtöbbször saját vállraakasztható vászontáskával megy vásárolni, de igy is összegyűlik otthon egy zsákravaló.
Nem vagyok rá túl büszke, de úgy 5O-6O darabot feldolgoztam, és horgoltam belőle fürdőszobaszőnyeget. 

A mérete kb 1OOx6O cm, és finom puha.

Kislánykoromban, amikor még újdonság volt a zacskós tej, a nagymamák szépen kimosták , felszabdalták, és szatyrokat, szőnyegeket horgoltak belőle. Úgyhogy  most retró-nagymama lettem.

Azért ez jóval gazdaságosabb, mint a tejes zacskó.Tetejét alját levágom,......

...csikokra vágom....

....a szalagokat  összehurkolom, feltekerem gombolyagnak, és kezdődhet is a horgolás.

Persze, ez használt pólókból, ugyanezzel a technikával sokkal elegánsabb, de hát most csak ez volt.

A másik szemétfajta, amit felhasználtam, az újságpapir. Itt is rengeteg reklámot dobálnak be, gondoltam fonok belőle kosarat.
Kb 1O centis csikokra szaggattam az újságlapokat, és egy kötőtű segitségével felcsavartam. Onnan már könnyű volt a kosárfonás.

A nagy 3O, a kicsi 1O centi átmérőjű

Igy is elég stabil, de ha találok valahol festéket és lakkot, akkor lekezelem.

Vannak még ötleteim, bár a lányom haja égnek áll, ha látja, hogy nézelődök a szemetes körül.