A címben látható paladarab vésete egy 12 éves kislány munkája Argentina legészakibb falujából Yavi Chico-ból, 2 pesóért hajlandóvolt megválni tőle.A motívumok közt könnyen felismerhető a kaktusz és a csiga.
Archeológiai múzeum előtt Yavi Chico-ban, balról jobbra mellettem a kislány ,aki a megvéste a paladarabot, Fernando, Antónia mama, a múzeum igazgatója és egyben teremőre és Dóri lányom egy ott vett csodaszép motívumos faliszőnyeggel
Comminida aborigen=őslakos közösségi múzeum
Argentina a Föld nyolcadik legnagyobb területű állama. Nevét a XVI.században beözönlő migránsok (kalandorok, hódítók, kincskeresők) adták az ezüst latin neve után, mivel elterjedt hogy ezüstben gazdag lelőhelyei vannak..
Kezek népe
a kezek népe
Üreges csonttal fújt vasoxid festékkel készült faliképek
Egyik legkorábbi, mintegy 9000 éves leletegyüttest barlangrajzok formájában lelték a chilei argentin határ közekében, Perito Moreno falu mellett egy Cueva los Manos (kezek barlangja) nevű barlangban. A rajzok maguk is hosszú fejlődésen mennek át .Kezdetben vastartalmú vörös festéket fújtak csontból faragott fúvőcsövön keresztűl a barlang falára tapasztott kézfejükre és így kirajzolódott kezük lenyomata. Később áttértek az állat és emberábrázolásokra mindezt már saját kezükkel alkották , nem fúvóőcsővel.
Őket tekinthetjük dél-Amerika első népcsoportjának, akikről tárgyi emlék fennmaradt, joggal nevezhetjük őket a földrész őslakosainak. Mondhtnánk ,hogy Európában sokkal régibb leletek is előfordulnak, például az altamirai barlangrajzok kb.17000 évesk, sőt a Franciaországban, Dordogne megyében , a legfrissebb kutatások szerint 37 ezer éves (női nemi szervet ábrázoló) termékenységgel kapcsolatos véseteket találtak. Jellemző, hogy már az akkori fériaknak is ezen járt az eszük. De azért 9000 év is nagy dolog, ekkor még sehol se voltak az egyiptomi vagy maja piramisok és a főníciaiak is csak az 6000 év múlva jelentek meg a történelem szinpadán.
Aki ezután betette lábát Argentína mai területére az mind bevándorló volt, migráns,vagy hódító. A megalitikus kultúra sem csak a Húsvét szigeteken, (kb 2500 éve)vagy Stonhenge-ben (4-5000 éve)vert gyökeret, dél-Amerikában is megjelent,mégpedig korábban.
2010-ben Bolíviáig tartó kalandozásunk során elvetődtünk egy olyan ritkaságot bemutató lelőhelyre Tucuman tartományban, mely még az argentinok előtt sem nagyon közismert. Nagy tó, körötte lankás dombok magas hegykoszorúval övezve az ismert idegenforgalni látványosság Tafi del Valley (szőlővölgy) közelében- ez El Mollar ,egy jelentéktelen kis falu, melynek idegenforgalma most kezd fellendülni.
Múzeunkert a tó partján
Faragott ,csiszolt menhírek
Tűzkővel kitartóan gránitba karcolt motívumok
Előttük tábla magyarázza, mit jelentenek a minták
A legtöbb menhir ezen a képen látható
Háttérben a tó
Lehetnek ősök lelkének szimbólumai is
Feri a mehhirek között
.A "menhir"jelentése "hosszú kő; magányos kő". Megalkotásuk idejét 1000-10000 évvel ezelőttre teszik, tehát elég hossszú ideig állították őket .A menhirek népe már változatosabb motívumokat használt, mint a kezek népe. a fő gondolat azonban itt is a termékenység volt, legalábbis egyes tudósok az álló megalitokra fallikus szimbólumként tekintenek.
(már megint az erotika)
A menhirek kifaragóit talán még mindig őslakosnak tekinthetjük.
Az északról dél felé terjeszkdő inka birodalom azonban már mindenképpen a bevándorló ,hódító népek sorába tartozik, akik az időközben itt letelepedett népeket :a kechuákat,(ejtsd: kecsua) az ajmarákat, a guaranikat meghódították leigázták és magukba olvasztották.
Tilcara helyreállított inka erődje
Az ő emléküket őrzi Jujuy
(ejtsd huhuj)tartományban
Tilcarában egy helyreállított inka erőd, amely a nagy hegyek között egy kb öt kilométeres sugarú lapos völgy közepén kiemelkedő magaslaton épült, pompás kilátással a környező vidékre és a fő közlekedési útvonalakra. Majdnem olyan híres -legalábbis délamerikai viszonylatban-mint Machu Pichu, csak itt több volt a hely,nem kellett teraszokat építeni.
Egyetlen népet, a kechuákat nem sikerült teljesen sem leigázni,sem uralni, ők ugyanis felhúzódtak az Andok magas hegyei közé, sajátos állattenyésztő élet- és vallásformát kialakítva maguknak (Pachamama-földanya kultusz).
Végül az 1500-as években beözönlöttek a spanyol konkvisztádorok, akik végképp megélhetési bevándorlóknak tekinthetők, meglehetősen erőszakos módszerekkel. Az 1810-es évek függetlenségi mozgalmait már nem az őslakosok vezették 300 év alatt sikerült kiírtani, beolvasztani őket. Bevándorlók fordultak uraik ellen, megszüntetve a távoli spanyol király fennhatóságát, kihasználva, hogy Napoleon menesztette trónjáról a spanyol királyt és a birodalom meggyengült..
A mai Argentina 41 millós összlakosságának csak 5%-a bennszülött, köztük is legnagyobb számban a kechuák vannak, akik legjobban ellenálltak minden hódításnak.
Bár a spanyol hittérítésnek "köszönhetően" a lakosság 92%-a katolikus vallású, az Andok hegyeiben a nép ma is áldoz Pachamamának,a Földanyának, sőt a Pachamama-kultusz ma népszerűbb, mint valaha.Ma az egyes népcsoportok ,bevándorlók és őslakosok békésen megférnek és élnek egymás mellett egyaránt kűzdve a vágtató infláció ellen, megtestesítve azt a szentistváni gondolatot , hogy az egynyelvű nép gyenge és esendő, a többnyelvű viszont felemelkedhet. Ezt a tanulságot regnáló kormányunk is megszívlelhetné
A földjéhez szívósan ragaszkadó és ma is kétmillós lélekszámú kechua őslakók tiszteletére hallgassuk meg a Földanyának áldozatot bemutató ünnepi szertartásuk egy dalát. a A videó elején szárnyaló kondorkeselyű, "akit" Simon és Garfunkel is megénekelt, (El Condot Pasa) a motívomok
visszatérő szimbóluma
Egy nép kultúrájához a vers is hozzátartozik.Alábbi egy régi kechua népdal szövege hevenyészett fordításban:
Sírjál csak, kedvesem,
mert én most elmegyek,
zúgó vizek mentén
tengerig elmegyek.
Sirass csak, kedvesem,
összegyűlt könnyeid
tenyeredbe gyűjtsed,
napestig sirass.
Hogyha visszatérek,
megiszom könnyeid,
meggyógyulok tőlük,
mikor visszatérek...
Tudod, visszatérek,
sírjál csak, kedvesem,
várj reám,
hozzád visszatérek.
Földanya ünnepség Yavi Chico-ban
Egy tartományi szenátor nyilatkozata a tv-nek: "Pachamama visszavezet bennünket a munka világába "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése