.

Őrült pesti nagyszülők hihetetlen kalandjai Argentinában a pampákon is túl két vásott unokájuknál, akiket Francisconak és Manuelnek hívnak...

2015. május 20., szerda

KIRÁNDULOK

a környezetvédők logója
Mint korábban már hírt adtam róla a
(Rio Ceballos bejegyzésben)  a város nevét adó folyócska, a máskor oly békésen csörgedező Rio Ceballos február 15-én  "zúgva,bőgve törte át a gátot", hatalmas áradással vonult le medrében és a parti sétautak füves gyepszőnyegeit, játszótereit elsodorva, autókat borított fel, hatalmas pusztítást okozva a környéken, uszadékfák, elsodort bokrok, szemetek, kisebb-nagyobb kövek  tömkelegét zúdítva a békés tájra. Most olvasom a helyi újságban, hogy Cordobában nagy tüntetés volt a környezetvédők szervezésében emiatt.
    Tüntetés Cordobában: Tudjátok kezelni a tározót,vagy nem??!

   Azt gyanítják,hogy a történtekért a helyi vízgazdálkodási társaság (amely a gátat és a víztározót kezeli ) a felelős, nem volt eléggé körültekintő, hiszen a tározó már hónapok óta telítve volt és az áprilisban erre még pluszban rázúduló 237 mm-nyi vízmennyiség nyomása   tarthatatlan feszültséget okozott a gát rendszerében, hirtelen kellett megnyitni, és ez a  hatalmas lezúduló ár okozta a károkat. Kárhoztatják  a polgármestert aki jogosult irányítani a társaság munkáját. Lehet, hogy a tüntetésnek politikai felhangja van, hiszen ez évben önkormányzati választások lesznek. Mivel a gát zsilipjei 2007 óta nem voltak megnyitva, -elképzelhető hogy nem lehetett finoman szabályozni, kisebb vízmennyiség korábbi átengedésével, amely kevesebb bajt okozott volna. Egyébként Dóriék azt mondják, hogy ez egy olyan gát, aminek nincs "leengedő szelepje" csak túlfolyója. Bizonyos szint után a felesleg lefolyik. Arra meg nem számitott senki, hogy ekkora özönviz lesz.

                           

 Ma úgy döntöttem, hogy kihasználom a csodálatos napsütést, és busszal felmegyek a zsiliphez, amit "dicke"-nek hivnak. Két helyi buszjáratnak is ott van a végállomása, hétvégeken nagy a kiránduló forgalom, piknikeznek, sütögetnek, fürdenek a népek. Sorban szálltak le az emberek a buszról, a végén csak ketten maradtunk a sofőrrel.
Két fényképezőgép, telefon, üveg viz, pénztárca a fotóstáskámban. 


Pihenő a gát aljában.
enné
Messziről igy néz ki. Ennél közelebb nem mertem menni.


Mindenhol a kimosott meder

Szép őszi szinek


A nagy Nikonnal kezdtem fotózni, gondoltam alulról felfelé milyen jó képeket készitek majd a gátról. Egy keskeny hidon lehetett közel férkőzni, de 3 sötétképű férfiember ácsorgott a korlátnak támaszkodva, és ahogy megjelentem, elkezdtek figyelni.   Körülnéztem, sehol senki más, a busz már elment, igy aztán mégsem mentem közelebb, elindultam egy ösvényen felfelé. 


Természetesen a lovaknak éa az öregeknek kijelölt utat választottam.

Féluton egy kis kiszögellésből próbáltam fotózni, mikor előttem termett egy emberke, és elkezdett beszélni valamit. Onnan is gyorsan továbbálltam, de csináltam egy olyan képet, amin ő is rajta van, sosem lehet tudni!!! (Bizonyiték) 



Egy erős kaptató után aztán felértem a gát tetejére. 


Ez nem mosoly, itt csak levegő után kapkodok.

A táj  gyönyörű, sehol egy lélek, a hid egyik oldaláról a tavat, másik oldaláról a várost és a völgyet lehet látni. 


A tározó tetején ez a hid megy keresztbe, itt autók, tgeherautók is járnak. Ennek a tetején ömlött át a viz februárban.




A viz még most is sok, olyan területek is el vannak árasztva, ahol 3 éve lovak legelésztek, gyerekek fürödtek, most nincs is part, rögtön a fák kezdődnek.


A felirat jelentését Dóri sem tudja, de remélem nem valami csúnya





Fentről, középről. Szép lassan csorog lefelé a viz. 

Nyugalom és béke

És én csak bámulok


Legalább magamnak köszönök, ha már senki nincs a közelben.

e
Ez egy San Expedito nevű kegyhely a tetőn. Ezekről a kegyhelyekről az előző blogomban már bőven irtam, Nagyon érdekesek, aki nem olvasta, érdemes belenézni. Itt található:  http://mywayargentina.blogspot.hu/2010/01/tegnap-tanultam-klari-bejegyzese.html  (A http - html közötti részt kell egérrel kimásolni, és beirni a keresőbe.)


Valami rikitó narancssárgát vettem észre a homokban.

Közelebb érve látom, hogy gyönyörű, egyforma lepkék sütkéreznek.



Közben nagyon meleg lett.Mivel nem hoztam magammal könnyű nyári cuccokat, hát ezt a topot fogom használni



Igazi bárányfelhők


Végre egy élőlény! Ez a kiscsikó csak úgy szembejött velem.

És nem is félt!


Ezt a hatalmas, öreg fát teljesen tönkretette egy élősködő, amivel tele van a környék.

Igy néz ki közelről. Légszegfűnek hivják, rátekeredik a növényekre és megfojtja őket. Pedig nem is néz ki olyan szörnyűnek.

Közben visszaértem a kiindulóponthoz, és már vár is a busz.


2015. május 16., szombat

MOST FOG A HAJATOK AZ ÉGNEK ÁLLNI!

EGÉSZSÉGÜGY.  Ha eddig szidta valaki a mi rendszerünket, akkor figyeljen! Bár egy gyönyörű, mesebeli dologgal kell kezdenem. Argentinában INGYENES az orvosi ellátás. Még az országba érkező turistáknak sem kell fizetni az alapellátásért. Nincs kötelező eü-i járulék a fizetésekből, nincs TAJ kártya, az orvos ingyen van. Csak ne legyél beteg! Mert a gyógyszer már pénzbe kerül, ha ki kell venni a vakbeledet, vagy eltört a karod, vagy mentőt kell hivni, az már mind-mind súlyos pénzekbe kerül. Illetve ezeket a dolgokat is megcsinálják ingyen, ha ki tudod várni a sorodat. Mert lehet, hogy egy ingyenes szülésre már akkor kell kérni időpontot, mikor még csak kósza gondolat a gyerek. Dóri most azt fogja mondani, hogy túlzok, de igy érthetőbb a dolog.

Van másik megoldás természetesen. Aki felelősséggel gondolkozik magáról és a családjáról, az BIZTOSITÁSt köt. Itt aztán végtelen a lehetőség. Természetesen minél drágább a biztositás, annál jobb az ellátás. Ezek havi szinten fizetendők.Aki ki tud fizetni 2-3 ezer pesót havonta (7O-1OO ezer Ft) ,  annak semmi gondja, a legjobb kórházakban, a legjobb ellátást kaphatja. Dóri a bevételei arányában csak egy olcsóbb, 1O ezer Ft körüli biztositást kötött. Igy is jár neki a magánkórház, egy nagyon jó szülészorvos, ha kórházba kerül, körbeugrálják, dietetikus tárgyalja meg vele a napi menüt, azt kérhet enni amit csak akar. Ráadásul nincs intézményesült hálapénz rendszer. Nyilván egyedi esetek előfordulhatnak, de nem tartja senki a markát, az egészségügyi dolgozók nem is várnak el konkrét viszonzást, a fizetésükön kívül.

VISZONT! Hiába a jó eü-i háttér, ha az egész rendszer fölé magasodik egy hatalmas bürokratikus rendszer, a Biztositó. És ő az alfa és az omega, mindent nála kell kezdeni, és ő teszi rá a végső pecsétet. Minden biztosító másképp működik, de jellemzően sok utánajárással, papírmunkával lehet kisajtolni belőlük a vizsgálatokat. Természetesen a bürokrácia mértéke, a befizetett havi összeggel fordítottan arányos. Tehát egy olcsóbb biztosításnál vértezd fel magad kellő türelemmel...

Képzeljetek el egy 2O ezres városkát, ahol ez a mindenható biztositó egy gyógyszertárban működik, ahol 3 embernél több nem fér el. Ha valaki bemegy egy fejfájáscsillapitóért, végig kell hallgassa, hogy egy kismamának milyen tipusú kenetvételt kér az orvosa (meg még ennél cifrább betegségek is vannak)  és hogy ezt a biztositó fedezi-e. A hölgy felveszi a rendelést a vizsgálatra, közli, hogy továbbitja a központnak a kérést, holnap jöjjön vissza az ügyfél, és megmondja, hogy jóváhagyták-e. Ha igen, akkor boldogan mehet az orvosához. Minden alkalommal (még egy gyógyszer feliratásánál is) ezt a cirkuszt kell végigjárni, és minden alkalommal vinni kell egy fénymásolatot a személyi igazolványról, a biztosítós  kártyáról , a legutóbbi három befizetett számláról. (Itt kéne fénymásolót nyitni!)  
A legbosszantóbb viszont az, hogy a biztositós csaj félvállról veszi a munkáját, merthogy ő mondja meg, melyik laborban végeztesse el a vizsgálatot a kliens, és rendszeresen rossz helyre küldi őket.

Azon a napon, amikor a közlekedésről irtam, Manut leadtuk az oviba, és mentünk a helyi laborba (1 db ilyen van az egész városban) Gyerekek, öregek, vitatkozás, pici, szűk előtér, WC nincs. Én leülök, Dórikám a nagy hasával sorbaáll. Fél óra után sorra kerül, hallom én,  hogy ebből a vitából nem ő fog győztesen kikerülni, vörösödik a feje, de nincs mit tenni, int, hogy menjünk. Kiderült, hogy ezt a vizsgálatot az ő biztositója nem fizeti ha itt csinálják, be kell mennie egy cordobai laborba. Pedig a biztositós küldte ide!!!  Ritkán hallom a lányomat ilyen szépen káromkodni!
Ezek után vissza kellett volna menni és ráboritani az asztalt a hülye p-----ra.(Dóri szófordulata)  Ehelyett jött a buszos kalandunk, bementünk Córdobába.

Én nem is tudom, hogy egy idős, rosszul látó, nehezen mozgó ember hogy tudja ezt a bürokratikus kálváriát végigjárni. 

Egyébként nagyon sok embernek nincs biztositása, biznak az állami rendszerben..

Most én is orosz rulettet játszom. Otthon nem kötöttem biztositást, mert a legolcsóbb is kb 8O ezer Ft lett volna erre a 3 hónapra. Itt megkérdeztük, hogy köthetnék-e, de külföldi nem köthet, csak jóval drágább biztosításokat (100 ezer fttól felfelé) és a Dóri biztosításához csak a gyerekeket, férjet lehet hozzácsapni, szülőket már nem. Úgy döntöttünk, hogy vigyázok magamra, ne törjön el semmim, vakbelem már nincs, majd csak túlélem valahogy.

Ez azért őrület lehet, hogy egy orvosnak, meg gyógyszerésznek állandóan azt kelljen figyelni, hogy kinek milyen biztositása van, és az mit fedez. Dórinak például a magnéziumot csak 40%ban (mér pont azt?) fedezi, drágább mint a sima, recept nélküli, más helyeken.Ezért csak minimális ideig szedte, helyette ott a jó öreg, itthonról vitt Elevit, amit még a Manuval is szedett.

Merthogy iszonyú széles a biztositó skálája, nagyon sok van belőlük, hatalmas lehet az apparátusuk, gondolom a nagyobb városokban még nagyobb. Lehet, hogy emiatt nem is tudják, vagy nem akarják átalakitani a rendszert, mert akkor mit csinálnának ezekkel az emberekkel. 

Hát ennek a két hétnek a tapasztalatából, mióta itt vagyok, ennyit szűrtem le erről a témáról. Ha bővül a kör, majd irok még róla.

A következő képek csak picit tartoznak a témához, hogy mégis legyen fotó a végére.

Elsétáltunk a kedvenc zöldségesünkhöz. Igaz ugyan, hogy az utca túloldalán is van egy, 30 méterre, de itt hűségesek az emberek a saját henteshez, zöldségeshez, pékhez, hiába van kilométerekkel távolabb.
Mivel rengeteg zöldséget és gyümölcsöt esznek, nem mindegy,hogy milyen a minősége. Ráadásul oviba menet Manu minden alkalommal berohan, széles mosollyal Hola-t küld mindenkinek, és természetesen sosem jön ki egy-egy banán, alma, vagy dobozos üditő nélkül. 


Hola Nonna!  Pedig naponta százszor elmondjuk,  hogy Szia nagyi!





Minden kirakat előtt el kell tölteni bizonyos időt. Van amelyik előtt sokat!
Lehet egy ilyen mosolynak ellenállni?


......a zöldségesbácsi sem tud. 

Bár egy kicsit ideges lesz, amikor Manu beront az üzletbe, és szélsebesen elkezdi ütni a pénztárgépet.


Dráma! Nem jobbra indultunk el, hanem balra. Lecövekel a fal mellett.

Megpróbáljuk "kukuccsolós" módszerrel elcsalogatni.

Nem sok sikerrel


Úgy tűnik, talán sikerül. 

Egészen a következő buszmegállóig, ahol újra megsértődik.
És ez igy megy hazáig.